MALABÁRSPENÓT BIO VETŐMAG
A Malabárspenót bio vetőmag termése melegigényes növény. Fejlődéséhez és növekedéséhez lényegesen több meleg szükséges, mint a hidegtűrő zöldségfélékéhez. A magok csírázása 15 °C alatt nagyon vontatott. 20 °C-nál nagyobb melegben a gyökérzet és a levélzet fejlődése felgyorsul, növekedése a nyár második felében éri el a csúcspontot. Hőtűrő képessége kiváló. A pozsgás növényekhez hasonlóan a 40-50 °C-ot is elviseli. Rendkívül fagyérzékeny!
A meleg éghajlatú tájakon szinte mindenütt a spenótot helyettesítő főzeléknövény. A mérsékelt éghajlaton a hozama nem kielégítő. Ettől függetlenül díszes színfoltja a kiskertnek és változatosabbá tehetjük vele az étrendünket is. A növényben igen magas a nyálkatartalom, így a hajtások, a levelek levágva hetekig frissen maradnak és jó leves vagy főzelék-alapanyagot szolgáltatnak.
A Malabárspenót szárazságtűrő, a csapadékszegény nagy meleget is jól átvészeli vastag bőrszövete és rendkívül nagy nyálkatartalma következtében. A minimális csapadékot is jól hasznosítja. Hosszan tartó szárazságban nem pusztul el, csupán a növekedése áll le.
A talajjal szemben nem válogatós. Legjobban a kissé kötöttebb talajon díszlik, de köves területeken is termeszthető. A közepesen tápanyagigényes, nagyobb zöldtömeg kialakításához főleg nitrogénre van szüksége, de a túlzott nitrogénadagolás hatására nagy mennyiségű nitrát képződik a levelekben, amely az egészségre káros.
Az elhullatott magok rosszul telelnek át, ezért minden évben újra kell vetni. Palántázni lehet, de magas hőmérséklet és fényigénye miatt növekedését a korábbi kiültetéssel sem gyorsítjuk lényegesen.
Tavasszal a növekedése vontatott. A nyár második felében befutja a környező területet, ezzel már megakadályozza a gyomok fejlődését. A talaj be-árnyékolásával csökkenti a víz elpárolgását, ezért ilyenkor már nem szükséges túlságosan öntözni. Nyár közepétől szedhetők a levelek és a fiatal leveles hajtások.
Nagy nyálkatartalma következtében a trópusokon gyakran alkalmazzák gyomorbántalmak ellen, a gyerekeknek elsősorban hashajtóként adják. Az Afrika trópusain élő törzsek és Dél-Amerika indiánjai régóta használják a növényt a népi gyógyászatban mint sebnyugtatót, de daganatos megbetegedések ellen is alkalmazzák.